"Az öregkor hasonlít a hegymászáshoz. Minél magasabbra hágsz, annál fáradtabb vagy, nehezebben kapsz levegőt. De sokkal jobban átlátod a dolgokat."
(Ingmar Bergman)
Szubjektív veszélyforrások
|
Tervezési időszakban:
Nem az erőviszonyodnak megfelelő út kiválasztása
Tisztában kell legyél azzal, hogy mi az a nehézségi szint amit biztonságosan teljesíteni tudsz. Gondolj mindig arra, hogy a hegyről le is kell jönni, tehát legyen a lejövetelre is elég energiád. Sok tragédia lejövetelkor történik amikor már a szervezet teljesen elfárad, a siker dicsfényétől égve teljesen leereszt és már nem tud olyan erővel koncentrálni a lemászásra. Az út nehézségi fokát úgy válaszd meg, hogy romló időjárási körülmények között is tudd teljesíteni. Ha I-es nehézségű utat választassz akkor fizikailag legyél felkészült akár II-es utat is kimászni. Lehet, hogy lefelé menet elered az eső és máris nehezebb lesz az út egy fokozattal. Ha van rá módod, idehaza kisebb falakon, un. mászóiskolákban próbálj mindig nehezebb utakra is trenírozni.
Ha már egy nehézségi szintet megmásztál könnyedén, az még nem azt jelenti, hogy te az adott szintet már biztonságosan mászod. Több ugyanilyen nehézségű utat kell megmásznod, hogy kialakuljon benned a rutin. Még ugyanaz az út is okozhat egy másik alkalommal problémát! Bioritmusod sem mindig ugyanabban a fázisban van, lehet, hogy amit tavaly könnyedén megmásztál, rákövetkező évben komoly problémát fog okozni. Ezek természetesen nem törvényszerűségek, de érdemes rajtuk elgondolkozni és már az út megtervezésekor erre odafigyelni.
Társaid teljesítő képességének túlbecsülése
Lehetőség szerint tudd, hogy kikkel mész a hegyekbe. Ha nem ismered a teljesítő képességüket, akkor el kell menni először egy könnyebb túrára idehaza és meg kell ismerni, hogy ki lesz a szűk keresztmetszet. Mindig ő hozzá igazítsd a tervezett útvonalat, vagy udvariasan közöld vele, hogy inkább majd legközelebb jöjjön el, amikor könnyebb útra mentek. Nem szabad bedőlni mások hősködésének, hisz társaságban ezek a tulajdonságok fokozottan előjönnek. Ha társaddal fent a hegyen baj történik, vagy akár elfárad és vinned kell a hátizsákját, sokkal több energiába telik a segítése, ami lehet hogy a te tartalék energiádat is felemészti.
Rosszul kiválasztott partner
Főleg a hosszabb, több napos magashegyi túrázásnál jelenthet problémát, ha a túratárs nem illeszkedik a csapatba. Nem képes csapatszellemben gondolkodni. Magashegyen mindig nagyobb fokú az egymásra utaltság. Olyan, mintha bezárva lennél több napig ugyanazokkal az emberekkel. Ezért nagyon fontos az összeszokottság. Rejtett, rossz tulajdonságok mindig akkor jönnek igazán elő, ha baj van. Ezt nyilván nem lehet egyik napról a másikra kitapasztalni, de ha folyamatosan együtt mászol társaiddal, előbb vagy utóbb kialakul, hogy melyikük az akivel a legjobban megértitek egymást. Kell hogy kialakuljon egy kölcsönös bizalom egymás felé, hisz egymás biztosítása is megköveteli a kölcsönös bizalmat. Életre szóló barátságok tudnak kötéltársak között kialakulni.
A mászás rossz stratégiai tervezése
A mászás stratégiai tervezésének elengedhetetlen kelléke egy jó térkép. Segítségedre lehet még ismerőseid, barátaid élménybeszámolói, diavetitései, valamint könyvek, feljegyzések a környékről. A tervezéskor mindig fordíts kellő figyelmet a menekülési útvonal kiválasztására is. Erre akkor van szükség, ha felfelé menet problémákba ütközöl, pl. elfárad a túratársad, kisebb sérülést szenved, vagy akár úgy látszik hogy rosszabbra fordul az idő és veszélyezteti a mászás sikerét, vagy ok lehet még, ha menet közben kiderül, hogy jelentős időcsúszásba kerültetek és igy fenn áll a veszély hogy sötétedés után fogtok leérni. Ilyen esetekre mindig legyen alternatív utvonal választási lehetőség a hegy mielőbbi elhagyására, vagy alacsonyabb szintre történő leereszkedéshez. Menekülési útvonalnak mindig a lehetséges legkönnyebb útvariánst válaszd. Ha van rá lehetőség, az útvonal mentén több menekülési útvonalat is tervezhetsz, így az út bármelyik szakaszán van esély elhagyni a kritikus szakaszokat. Ez főleg hosszú gerinctúráknál lehet hasznos.
A stratégiai tervezésnél pontosan határold be azt a területet, ahol víznyerési lehetőség, bivakolásra (kényszer kint éjszakázásra) alkalmas hely van. Legyél azzal is tisztában, hogy a tervezett útvonal mely részén van a legnehezebb szakasz. Készítsd el gondolatban a túra teljes időbeosztását úgy, hogy mindig legyen benne időtartalék a pihenésre, étkezésre, fényképezésre és bármilyen egyéb váratlan helyzetre.
Rosszul megválasztott felszerelés
A stratégiai tervezés része a szükséges felszerelési eszközök összeállítása. Kevesebb felszerelést semmi képpen, többet pedig a fölösleges többlet súly miatt nem célszerű magaddal vinned. El kell még otthon dönteni, hogy az adott útvonal milyen magasságban, milyen típusú sziklán, milyen évszakban kerül megmászásra. Ettől függően kell a felszerelést is összeválogatni. A felszerelés összeválogatása függ tehát:
az út megtételéhez szükséges időtartamtól,
az útvonal jellegétől,
mászás esetén a kőzet típusától,
a csapat létszámától,
a többi csapattárs felszereltségétől.
Időtartam: Több napos út esetén a kempingezéshez szükséges felszerelések alapvetőek. (sátor, hálózsák, matrac vagy derékalj, főző stb.).
Az útvonal jellege alapján megkülönböztetünk trekking túrát, sziklamászást, havas gleccseren vagy jégen történő mászást vagy kombinált túrát.
A trekking túrák elsődlegesen többnapos gyalog túráknak számítanak, de lehetnek benne kisebb mászások is. Elsősorban a táborozáshoz, szabadban való kint alváshoz szükséges felszerelések nélkülözhetetlenek.
A sziklamászó túrák útvonala túlnyomó részben sziklafalban halad, elsősorban a sziklamászásban szükséges felszereléseket, a biztosítási láncban alkalmazott elemeket, kötelet, biztosító eszközöket és sisakot kell magaddal vinned.
A jégmászás egy speciális területe a mászásnak. Az út túlnyomó része gleccseren, firnen, hóban vagy vízjégen halad. A biztosítási lánc klasszikus elemein kívül speciális jégtechnikai eszközökre és köztes biztosításokra is szükséged lesz.
A legnagyobb tömegű felszerelést a a kombinált túrák igénylik, ahol a hegy megközelítése több napos trekking túra eredménye, majd sziklamászással folytatódik és a csúcsrégióban jégmászással fejeződik be. Az ilyen típusú túrák igénylik a lengnagyobb odafigyeléssel, gondossággal összeválogatott felszerelést.
A kőzet típusa a közet morfológiájából adódóan különféle típusu biztosítási eszközöket igényel.
A csapat létszáma befolyásolja a sátrak össz befogadóképességét, a sátrak darabszámát. Az élelmiszerek és az összes felszerelés tömegét. Indulás előtt tisztázni kell, hogy kinek milyen felszerelése hiányzik. Egyeztetni kell a többi csapattárs felszereltégét.
Közvetlen indulás előtt:
Nem megalapozott csomagolás
A csomagolás módja nagymértékben segítheti vagy hátráltathatja mozgásodat. Alapvető szempontként jó ha figyelembe veszed, hogy nehéz terep lekűzdésekor a hátizsák alsó részébe tedd a nehezebb dolgokat, így a súlypontod mélyebbre kerül. Vízszintes, könnyű terepen viszont inkább magasabbra, a hátizsák felső részébe helyezd a nehezebb dolgokat. Egyébként pedig igyekezz a lapocka magasságába rakni a nehezebb dolgokat A fontosabb, menet közben is használandó felszerelési tárgyakat könnyen elérhető helyre rakd.
Mászás előtti napon a túlzott alkohol fogyasztás
Ne igyál előre a "medve bőrére" mértéktelenül a mászás előtti napon. Egy másnapos kelésnek kései indulás lehet az eredménye. Ezzel viszont megalapozod, hogy kicsúszol az eredeti időbeosztásból. Hegymászó túrára lehetóleg minél előbb érdemes elindulni, inkább korábban érj haza a tervezettnél, mint késő estébe nyúlva. Alpesi mészásnál 5-6 órai kora reggeli indulás az általános, de nagyobb csúcsoknál nem ritka a hajnali 2-3 óra sem. A legjobb indulási időpontot úgy célszerű meghatározni, hogy a beszállás (a tényleges mászás megkezdésének a helye) elérésekor már lehetőleg virradjon.
Kialvatlanság
Az indulást megelőző átmulatott éjszaka fárdtságot, kialvatlanságot eredményez, ami kihatással lesz az egész napodra. Nem hozod a várt teljesítményt, lassulni fog a reakció időd, tompul a reflexed, és az ingerküszöböd is alacsomabb lesz a megszokottnál.
Belső feszültség, családi és munkahelyi problémák
Komoly gondot okozhat, ha magaddal viszed az otthoni, munkahelyi problémákat. A hegymászás egész embert kíván.Ha nem vagy lelkileg teljesen kiegyensúlyozott, akkor inkább érd be egy kellemes kirándulással, vagy tölts el pár napot pihenéssel, lazítással mielőtt nekivágsz egy komolyabb mászásnak.
Menet közben:
Hiányos ismeret az adott útról
Minden út előtt, még a technikailag könnyű utak előtt is tájékozódni kell az út pontos hosszáról, a várható szintkülönbség nagyságáról, a nehézségi fokról, a kulcshely nehézségéről és elhelyezkedéséről, a menekülési útvonalról, a jellegzetes tereptárgyakról és útelágazásokról és az átlagos, becsült teljesítési időről. Ha rendelkezel GPS-el és van az adott útról néhány olyan pont koordináta (hosszúsági és szélességi fok) amit a helyzetmeghatározás során fel lehet használni, vagy akár meg van a teljes útvonal un. treklog-ja, abban az esetben sokkal könnyebb a helyzeted. Egyre több útleírás található már a neten amelyhez letölthető treklogot is mellékelnek. Ez nem más mint egy GPS készülékkel végigjárt útvonal akár másodperc részletezettségű pontsorokból álló koordinátái.
Az útleírás rossz helyszíni adaptációja
Ezt a képességet csak sok gyakorlással lehet rutinszerűen csinálni. Szükséges hozzá az elméleti tudás is, hisz ismerned kell azokat a kifejezéseket, amelyek egy ilyen jellegű útleírásban szerepelnek. (pl. borda, moréna, pillér, kuloár, kémény stb.) A szakkifejezések ismeretén kívül a legfontosabb az olvasott szöveg értelmezése és a helyszini adaptációja, valamint a térképről való olvasás mely gyakorlással, több útvonal bejárása után válik kézség szinté.
Nem összeszokott a társaság
Egymás teljesítő képességének hiányos ismeretét, a tempó nehezebb összehangolását eredményezi, a problémák közös feldolgozását nehezíti, hosszú több napos túrázáskor belső feszültségeket eredményezhet a kisebb apró nézeteltérés is.
A helyszíni időjárás alakulásának hiányos ismerete
Közvetlen indulás előtt mindig tájékozódj az aznapi és az elkövetkező néhány nap időjárásáról. Hegyi túristaházakból indulva a személyzet erről kézségesen fog informálni. Ha már úton vagy, mindig figyeld az időjárás kisebb változásait is, hisz magashegységben nagyon gyorsan, gyökeresen is meg tud változni az idő percek alatt. Tájékozott kell legyél az adott régió évszakos és napszakos időjárási anomáliájáról. Ismerned kell azokat a természeti jelenségeket amelyek időjárás változás előjelei lehetnek. Ha mindezekkel nem vagy kellőképen tisztába, inkább menj tapasztaltabb túratárs társaságában.
Gyakorlatlanság, rossz mászóstílus
Gyakorlkatlanság: Ösztönösen is lehet jól mászni, de bizonyos elméleti és gyakorlati tudás ahhoz, hogy hibátlanul mozogj a sziklán, mindenképpen kell. Ennek hiánya főleg akkor jön elő, ha pl. egy útleírást rosszul adaptálsz a helyszínre és letérsz az általad tervezett útvonalról. Belekeveredsz egy, a teljesítő képességednél jóval nehezebb útvonalba és máris ott a baj. Sokszor fordul ilyenkor elő a kezdő mászóval, hogy se le se fel nem tud tovább menni.
A rossz mászó stílus is okozhat bajt. Labilis mozgás, nem kiforrot mászási stílus mozgó kövek elindítását okozhatja, az alattad mozgók testi épségét veszélyeztetve. A rossz stílus gyorsabb kifáradást is eredményez.
Nem megfelelő öltözet
Mindig rétegesen öltözz! Óvakodj a kihülés veszélyétől. A fáradt szervezet mindig érzékenyebben reagál az alacsony hőmérsékletre. (További információt találsz a Ruházat rovatotban)
Stressz helyzetek leküzdése
Főleg kezdőknél a bizonytalanság, a megoldandó problémák sorozata stresszhelyzetet okoznak. Ennek kezelése egész embert kíván, aki mindig képes urrá lenni a problémákon és higgadt döntést tud hozni. Természetes, hogy aki gyakorlatlan, tapasztalatlan, annak egy meghozott döntés is okozhat stresszt. Mi van akkor ha nem jól döntöttem? A stressz kifejlődése pánikhangulatot is eredményezhet.
Rossz akklimatizáció
Akklimatizáció a szevezetben lezajló reakciók összessége a csökkent légköri oxigén elviselésére. A magasság növekedésével csökken a légköri oxigén mennyisége és parciális nyomása. A szervezetben oxigénhiányos állapot keletkezik amitől a magashegyi betegség tünetei kezdenek jelentkezni. Természetesen a szervezet normál esetben erre megfelelő módon reagál azzal, hogy több vörös vértestet termel a hatékonyabb oxigén szállítás érdekében. A kellő mennyiségű vörösvértest termeléshez idő kell. Ezt a folyamatot hívjuk akklimatizációnak. Ez a képesség mindenkiben meg van, kinél gyorsabb, kinél lassabb ez a folyamat.
Vannak akik könnyebben, vannak akik nehezebben, vannak sajnos olyanok is akik egy bizonyos magasság felett nem tudnak akklimatizálódni. Már akár 2400 méteren is előjöhetnek a magashegyi betegség tünetei.
Ismerned kell magadat, és tudnod kell, hogy mi az a magasság amit gond nélkül tudsz elérni, mely magasságtól van szükséged akklimatozációra és hol az a pont ahonnan mindenképen vissza kell fordulni. Az objektív veszélyforrások között részletesen is foglalkozom a magasság és az oxigén mennyiség problémájával. Itt csak mint szubjektív emberi képességgel szeretnék foglalkozni. Általános szabályként elmondható, hogy elvileg annyi napos akklimatizációra van szükséged, ahány ezer méteres magasságba készülsz. Természetesen ez nem egy általános recept, személyenként, életkortól és pszihés terheltségtől függően is változhat. Az akklimatizáció elérésének módjai:
Fokozatos,.lassú emelkedéssel (napi 300 m), indőnként, általában két naponként egy nap akklimatizációs pihenőnap beiktatásával. Ezt a módszert expedíciók alkalmazzák az alaptábor megközelítésére.
Lépcsőzetes módszer esetén egy nagyobb magasság elérése előtt köztes magasságban kell eltölteni néhány napot, majd ezt követően indulhatunk a nagyobb magasság elérésére.
Nagyon nagy magasságok elérésére pedig egy úgynevezett ingázó (vagy expedíciós) módszert alkalmazzák, amit a következő menetirány beosztással lehet szemléltetni, feltételezve, hogy a csúcs eléréséig 3 tábort kell kiépíteni: (magassági adatokat csak a példa kedvéért irtam)
0. nap: Éjszakázás az alaptáborban. (4200 m-en)
1. nap: Alaptáborból fel az I.-es táborba.(5000 m re) Sátorverés után vissza az alaptáborba.
2. nap: Alaptáborból fel az I-es táborba. Éjszakázás az I.-es táborban.
3. nap: I.-es táborból fel a II.-es táborba. (5900 m-re) Sátorverés után vissza az I.-es táborba.
4. nap: I.-es táborból fel a II.-es táborba. Éjszakázás a II.-es táborban.
5. nap: II.-es táborból fel a III.-as táborba. (6400 m-re) Sátorverés után le az alaptáborba.
6. nap: Pihenő nap az alaptáborban.
7. nap: Fel az I.-es táborba.
8. nap: Fel a II.-es táborba.
9. nap: Fel a III.-as táborba.
10. nap: Fel a csúcsra (6954 m)
Az itt felsorolt ütemterv csak egy elképzelt séma, de ezt a módszert követve a fokozatos emelkedéssel és ingázással biztosított az akklimatizáció. Az időnkénti visszaereszkedéssel a szervezetet fokozatosan stresszeljük, igy van ideje a szervezetnek a kellő alkalmazkodásra.
Tapasztalt vezető hiánya
Ha úgy érzed hogy az itt felsorolt szubjektív emberi tényezők közül bármelyik is mint hiányosság fennáll, inkább tapasztaltabb túratárssal vagy vezetővel vágj neki a magashegységnek. Még a '0'-ás nehézségi szint is okozhat meglepetéseket a kezdő, tapasztalatlan túrázó számára.
Minden jog fenntartva. Tel: 06-30-9327850, E-mail: somkutinandor@t-online.hu
|