"Mássz hegyet, ha ez a vágyad, de ne feledd, hogy a bátorság és az erő semmit sem ér elővigyázat nélkül, és egy pillanatnyi hanyagság tönkretehet egy egész boldog életet.
Semmit ne siess el; fontolj meg jól minden lépést; és a kezdettől tarts szem előtt minden lehetséges véget."
(Edward Whymper)
 |
Felszerelési tárgyak kiválasztása
|
Ma már elég nagy a választék a túrázáshoz, hegymászáshoz használatos felszerelési tárgyak tekintetében. Ma már nálunk is beszerezhetők különböző típusban és minőségben. De ahhoz hogy eldöntsd melyiket vedd meg, szükséges némi információ arról, hogy milyen célra akarod használni és hogyan. Árakban is jelentős különbség mutatkozik az egyes felszerelési tárgyak márkaneve és típusa között. Nem mindig a legdrágább a legjobb. El kell döntened, hogy adott esetben melyik számodra mind árban, mind pedig funkcióját tekintve a legmegfelelőbb. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani a tájékoztatóval.
Szubjektív veszélyforrások
|
A hegyi balesetek 90%-ában az okok szubjektív tényezőkre vezethetők vissza.
Az első hibákat már otthon elkövetheted, amikor még el sem indultál.
Nem az erőviszonyodnak megfelelő út kiválasztása.
|
Társaid teljesítő képességének túlbecsülése.
|
Rosszul kiválasztott partner.
|
A mászás rossz stratégiai tervezése.
|
Rosszul megválasztott felszerelés.
|
Nem megalapozott csomagolás.
|
Mászás előtti napon a túlzott alkohol fogyasztás.
|
Kialvatlanság
|
Belső feszültség, családi és munkahelyi problémák.
|
Hiányos ismeret az adott útról.
|
Az útleírás rossz helyszíni adaptációja.
|
Nem összeszokott a társaság.
|
A helyszíni időjárás alakulásának hiányos ismerete.
|
Gyakorlatlanság, rossz mászóstílus.
|
Nem megfelelő öltőzet
|
Stressz helyzetek lekűzdése.
|
Rossz aklimatizáció.
|
Tapasztalt vezető hiánya.
|
Objektív veszélyforrások
|
Rossz látási viszonyok.
|
Napsütés, ultraibolya sugárzás.
|
Hőmérséklet változás.
|
Szél.
|
Csapadék.
|
Kőhullás.
|
A hó és a jég mozgásából adódó veszélyek.
|
Tengerszint feletti magasság.
|
Fizikai felkészülés
|
A tájékoztatómmal nem konkrét testreszabott edzésprogramot szeretnék adni, hanem csak tájékoztatást nyújtani arról, hogy milyen szempontok szerint, milyen elveket figyelembe véve tervezd meg saját magad edzéstervét.
Általános edzési alapelvek.
|
Az edzés és az edzés tartalom jelentősége.
|
Technikai edzés
|
Taktikai edzés
|
A mentális edzés
|
Mozgékonysági edzés
|
A kondícionális tulajdonságok edzése
|
Az edzés gyakorlata
|
Az edzés irányítása és tervezése
|
Mászási technikák
|
A mászás teljesítőképességét több tényező együttesen határozza meg, de ha ezek közül egy is hiányzik, akkor a hiányt csak a technikai tudás sokoldalu növelése révén lehet kiegyensúlyozni.
Ezek a tényezők a következők:
Technikai felkészültség:
A tudásszint nagyságát döntő mértékben befolyásolja. A kiváló technikai felkészültség még a hiányzó fizikai erőt is kompenzálja. Jó példa erre amikor egy vékony törékeny nő a sziklamászásban felülmúlja a nála sokkal erősebb izomzattal rendelkező férfi partnerét. Ennek az az oka, hogy a jó technikai felkészültség többet ér mint a nyers fizikai erő önmagában. Jó technikával sokkal kevesebb erő szükséges egy adott nehézségü út megmászásához.
Kondíció, erő, mozgékonyság:
A magasabb nehézségi fokozatokban ez a tulajdonság elengedhetetlen, de az alacsonyabb nehézségi kategóriákban is fontos szerepet játszik a technikai felkészültség után.
Taktika:
Magába foglalja mind a pszichikai felkészülést, a stratégiai tervezést és a végrehajtás lebonyolítását. A taktikai felkészülés hiánya is hatással van az összes tudásszint nagyságára.
Személyiségi jegyek:
Alapvetően két tényező befolyásolja, a testfelépítés (kor, testi adottságok), valamint pszichikai jellemzők (notiváció, féllelem, akarat).
Helyzeti feltételek:
Külső objektív feltételekről van szó, mint például időjárási viszonyok, kőzet állapota.
A technika jelentősége.
|
Alaptechnikák.
|
Mászótechnikák.
|
A súlypont áthelyezése.
|
Mászási taktikák
|
A taktika jelentősége.
|
A tervezés és a kivitelezés.
|
A felkészülési szakasz.
|
A megvalósítás.
|
Pihenő pontok.
|
Taktikai terhelésváltás a pihenés alatt.
|
A pihenőpontok stratégiai állomások.
|
Pihenőpon mint a visszavonulás biztosítása.
|
A psziché.
|
A félelem.
|
A fájdalomtűrés.
|
A becsvágy.
|
Az akarat.
|
Biztosítás technikája
|
Ennek a résznek a keretei tulságosan szükek lennének ahhoz, hogy a sziklamászás biztosítási technikájának minden alapelvét és részletét ismertessem. A biztosítás alapelveit, a standokat és a köztes biztosításokat részletesen tárgyalják az erre vonatkozó tankönyvek. Itt csupán a biztosítási technikának és eszközöknek csak néhány azokra a kérdései re térnék ki, amelyeket a tankönyvek csak vázolnak vagy nem is említenek.
A biztosító eszközök.
|
Köztesek.
|
Néhány szó a fúrt szegekről.
|
A biztosítási lánc taktikája.
|
Az esés.
|
Gleccsertúrázás, jégmászás
|
 |
A 3000 m-nél magasabb hegycsúcsok lekűzdéséhez valamint a téli viszonyok között végzett hegymászáshoz már szinte teljesen elengedhetetlen a gleccseren, havon jégen való közlekedés, mely egy sajátos részét képezi a hegymászás tudományának. Az ilyen jellegű tevékenység végzéséhez szükséges tudás és felszerelés hiánya lehetetlenné teszi a magashegyi túrázó számára, hogy egy bizonyos magassági szinten túllépjen, vagy téli viszonyok között hajtson végre mászást. Ezen elméleti és gyakorlati tutás ismerete, valamint megfelelő gyakorlat nélkül senki se induljon útnak gleccseren, tapasztalt vezető nélkül.
Az alábbiakban röviden ismertetem az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, melyek csak tájékoztató jelleggel a legfontosabb szempontokat említi, ezek ismerete még nem helyettesíti egy tanfolyam teljes elméleti anyagának ismeretét, valamint a technikai eszközök szakszerü használatát.
Bekötözködés
|
Haladás gleccseren
|
Mentés gleccserhasadékból
|
Standolás gleccseren
|
Haladás meredek gleccseren, jégen, firnen, jégfalon
|
Nehézségi fokozatok
|
Ahhoz, hogy biztonságosan meg tudd tervezni a mászásodat, elengedhetetlen, hogy ismerd saját teljesítőképességeidet, no meg nem utolsó sorban pontosan tudnod kell az adott út nehézségi fokozatát. A kettő együtt, vagyis saját teljesítő képességed és az adott út nehézsége határozzam meg a teljesíthetőséget illetve a mászás során felmerülő kockázatokat és a mászás biztonságát. Mindig olyan útvonalat válassz, hogy romló időlyárási viszonyok között is tudd teljesíteni az adott útvonalat.
Az egyes útvonalak pontos megitélését segítik a különböző nehézségi fokozatokat meghatározó sklálák..Ezek ismerete elengedhetetlen egy adott út kiválasztásához. A világban különböző sklálák vannak használatban, melyek kontinensenként, országonként, sőt régiónként is eltérőek lehetnek. Bizonyos fokig szubjektív megitélésűek de vannak bizonyos objektív paraméterek is, melyek egyértelmű besorolást jelentenek egy adott kategóriába.
Több tényező is befolyásolja, hogy egy út milyen nehézségű:
az útvonal hossza,tengerszint feletti magassága,meredeksége,az út tagoltsága,a fogások minősége, mennyísége és nagysága.Szükséges, hogy ezeket a különböző sklálákat pontosan ismerjük, és ezeket egymással megfeleltessük, különösen akkor, ha olyan helyszínre megyünk ahol egy számunkra ismeretlen skálát alkalmaznak.
Hosszú út vezetett odáig, hogy napjainkban már egységes rendszerekben mérik a mászó utak nehézségét. Már 1894-ben megjelent az első osztályozási skála, amely az osztrák Fritz Benesch nevéhez fűződik. Ez az úgynevezett Benesch skála ellenkező logikával építette fel a számozásos jelölést az általunk használthoz viszonyítva, összesen hét szintet különböztetett meg és a VII számmal jelölt volt a legkönnyebb és I a legnehezebb. Ezt a sklátát 1923 ban Willo Walzenbach német hegymászó megfordította, tökéletesítette. 1935 ben már a francia hegymászók is átvették ezt a besorolási rendszert. 1947 ben Chamonixban az Union Internationale des Associations d'Alpinisme is átvette ezt a skálát, mely 1968 óta UIAA skála néven ismert az alpesi országokban.
Rövid összefoglalómban elsősorban ez Európában legelterjedtebb skálákat fogom bemutatni és a teljesség igénye nélkül más országok besorolásait is érintem, majd a legvégén ezek összehasonlítását összemérhetőségét is bemutatom. Nincs teljesen egységes jelölés; több fajta besorolástípus is létezik. A három leggyakrabban használt az amerikai, a francia és az UIAA.
Nemzetközi Hegymászó és Sziklamászó Szövetség altal elfogadott nehézségi fokozatok (UIAA skála)
|
Jeges és havas hegymászó utak alpesi besorolási fokozatai. (IFAS skála)
|
Biztosított mászóutak nehézségi fokozatai. (Kurt-Schall skála)
|
Amerikai - Yosemite Decimal System (YDS)
|
Brit besorolási rendszer (UK skála)
|
Francia skála
|
Egyéb skálák, egyéb nehézségi besorolások
|
A különbözö sklálák összehasonlítása.
|
Amit a lavinákkal kapcsolatban tudni kell
|
Az téli alpesi hegymászás egyik elengedhetetlen feltétele a lavinák ismerete. Szükséges ez azért, mert a hóval fedett terület a gravitáció következtében a meggyengült hóréteget mozgásba hozhatja. A mozgásban lévő nagytömegü hó veszélybe sodorhatja a területen tartózkodókat. Ezért szükséges és elengedhetetlen ismerni azok kialakulásának körülményeit, a lavina veszélyességi fokozatokat. Tájékozódni kell az adott terület veszélyességi fokozatairól, tisztában kell lenni az egyes fokozatok jelentésével, ismerni kell a lavina jelentés részleteit. Ismerni kell a lavinaveszélyes terepen való mozgás szabályait, valamint egy esetleges baleset esetén a keresés és amentés szabályait. Ehhez próbálok a teljesség igénye nélkül tájékoztatást nyújtani a következő fejezettel.
A hegyoldalon hirtelen lezúduló hótömeget nevezzük lavinának, hósuvadásnak. A hegyek ezen alattomos veszélyét az emberek régóta ismerik. Az első írásos emlék az ókori görög földrajztudóstól, Strabontól maradt fenn. Kaukázusi útjai során megfigyelte, hogy a hegyekben járó emberek a lavinák által eltemetett társaik felkutatására hosszú karókat vittek magukkal. A meginduló hó minőségétől és mennyiségétől függően a lavina ereje és ezzel a pusztítás mértéke különböző. A kisebb hósuvadás esetleg csak felborítja az embert, míg egy nagy akár falvakat rombolhat le.
A lavinák a hegyek természetes jelenségei közé tartoznak, az ember többféle módon, de korlátozott mértékben védekezhet ellenük. A lavinaveszélyes lejtőkön különféle védelmi műtárgyak segítségével (alagutak, terelőgátak, betontuskók, hófogókerítések), vagy a hóréteg irányított eltávolításával (robbantással) akadályozhatja meg a nem kívánt csuszamlást. Nyilvánvaló, hogy a védekezés ezen formái rendkívül költségesek, csak korlátozott területeken lehetségesek. A rendszeresen karbantartott sípályákat megvédik, ott a síelők biztonságban vannak. A pályán kívüli hegyoldalakon az egyetlen védekezési mód a megelőzés. A legtöbb baleset az ember által elindított lavina következtében történik.
A lavinaveszély jelzésrendszere
|
A lavinaveszély fokozatai
|
A veszélyességi skálához kapcsolódó egyéb tudnivalók
|
A lavinák nagysága
|
A lavinajelentés értelmezése
|
A lavinaveszély ellenőrzése a terepen
|
A lavinaveszély esetén a terepen való mozgás szabályai
|
A Lavinatúlélés négy fázisa
|
Keresés, mentés
|
Hóismeret
|
Lavinaismeret
|
Minden jog fenntartva. Tel: 06-30-9327850, E-mail: somkutinandor@t-online.hu